A nyitómérkőzésen Izlandtól elszenvedett vereség után a magyar válogatott Norvégia ellen folytatja a világbajnokságot. A győzelmen és csoportból való továbbjutáson kívül a londoni olimpiai kvalifikáció is a tét a szombati ütközeten.

 

- Ezzel a vereséggel a norvégok elleni, és a többi mérkőzésünk kulcsfontosságúvá vált a folytatásban. A norvég együttes is egy friss, gyors, kreatív csapat. Az őszi, görögök elleni mérkőzésüket kielemeztük, a papírforma szerint ők az esélyesebbek – mondta Mocsai Lajos a magyar válogatott Izlandtól elszenvedett első fordulóbeli veresége után. Míg mi hat góllal kikaptunk a nyitányon, addig szombati ellenfelünk hatgólos sikerrel kezdett: a norvégok Japánt győzték le különösebb megerőltetés nélkül, és ezzel lépéselőnybe kerültek velünk szemben. De hogy a szövetségi kapitány által kulcsfontosságúnak nevezett találkozóinkat, és a mai mérkőzés tétjét jobban megérthessük, érdemes már most a csoportkörön túl tekintetnünk.

A magyar válogatott célja a világbajnokságon az első hét hely valamelyikének megszerzése, mert a világbajnok automatikusan kijut a londoni olimpiára, a 2-7. helyezettek pedig besorolást kapnak az olimpiai kvalifikációs tornákra. Ahhoz, hogy ezt elérjük, első lépésben tovább kell lépnünk a B-csoportból. Nagy valószínűséggel a kiemelkedő Izlandot már nem előzhetjük meg, másodikok akkor lehetünk (és a következőkben szigorúan a papírforma szerint haladunk), ha hátralévő csoportmeccseinket megnyerjük, azaz a brazilok és a japánok elleni kötelező győzelmek mellett a norvégokat és az osztrákokat is legyőzzük, amivel két pontot legalább vinnénk magunkkal a középdöntőbe. Ott feltehetően a minimum Izland-szintű francia, spanyol, német trió várhat ránk, az első hét hely valamelyikéhez pedig legalább a középdöntő negyedik helyét kell elérnünk, hogy aztán a 7-8. helyért helyosztón folytathassuk. Ehhez azonban a norvégok/osztrákok középdöntőbeli megelőzésén túl az A-csoport bivalyerős hármasa közül egytől pontokat kellene rabolnunk (az évekkel ezelőtti ragyogásukat csak pislákolva idéző, a felkészülési mérkőzéseken Izlandtól két vereséget szenvedő németek erre kifejezetten ideálisnak tűnnek).

Ha a csoportunkban harmadikok leszünk, tehát a Japán és Brazília ellen kalkulált győzelmek mellett csak a norvégokat, vagy csak az osztrákokat tudjuk megverni, továbbjutunk ugyan a hatosból, de nem viszünk magunkkal pontot a középdöntőbe, ahol minimum két győzelem (legrosszabb kimenetel szerint akár három) lenne szükséges az áhított helyosztókhoz. A sport attól szép, hogy nem az íróasztal mellett dőlnek el csaták, hanem a pályán látványos, kiélezett, gigászi küzdelemben. Ugyanakkor a norvégok elleni mérkőzésünk végeredménye nagyban befolyásolja a londoni olimpiáról szőtt álmaink megvalósulását: ha nyerünk, közelebb kerülünk, ha kikapunk, eltávolodunk a kvalifikációs helyektől.

Magyar férfi kézilabda-válogatott világversenyt utoljára 2006-ban kezdett két vereséggel: a svájci Eb-n a dánoktól négy, a szerbektől öt góllal kaptunk ki, és az utolsó fordulóban már nem a mi kezünkben volt a sorsunk. Világbajnokságon legutóbb 2003-ban sikerült ezt a „bravúrt” végrehajtanunk, akkor az oroszok és a franciák ellen nyitottunk két zakóval, de ami utána jött, azt most is elfogadnánk: szerencsével továbbjutottunk a csoportból, majd a jugoszláv válogatott ellen máig felejthetetlen csatában harcoltuk ki a harmadik helyet, egyúttal az olimpiai részvételt érő helyosztót. A norvégok elleni örökmérlegünk biztató, majdnem háromszor annyiszor vertük el őket, mint ők minket, ugyanakkor emlékezetes meccseket velük is játszottunk. 2000-ben például két vb-selejtezőt, amelynek első felvonásán sovány 20-19-es győzelmet arattunk Szegeden, a visszavágón pedig húsz gól fölé kerültünk, egy egygólos vereség is a mi továbbjutásunkat érte volna. Volna, merthogy 24-22-es norvég vezetésnél másodpercekkel a vége előtt Ege kapus kifogta Nagy lövését, amivel lemaradtunk a franciaországi vb-ről.

Ennek ugyan tíz éve, de Ege kapus még mindig ott van az északiak keretében, azóta pedig csak háromszor játszottunk soron következő riválisunkkal: a 2007-es vb-n 25-22-re nyertünk, a 2008-as Eb előtti tesztmeccsen Trondheimben 35-29-re kikaptunk, 2009-ben viszont a bécsi tornán 31-30-ra nyertünk. Hullámzó, és felemás tehát a két együttes egymás elleni közelmúltja, olyan, mint a norvég (és a magyar) válogatott nagy versenyeken nyújtott teljesítménye. Myrholék legutóbb kilencedikek lettek a világbajnokságon, igaz, a középdöntő utolsó mérkőzésén az utolsó másodpercben kapott góllal maradtak le az elődöntőről. Norvégia legjobb vb-helyezése egy 6. pozíció még 1958-ból, de Robert Hedin együttese szívesen leporolná már ezt az eredményt, és alkotna újra olyat, amivel legalább nyomába eredhetne a négyszeres Európa-bajnok női válogatott sikereinek. A rangidős Ege kapus ma már csak másodhegedűs a Koldingban védő Erevik mögött, de többen is európai kupákban edződnek klubjukban: Lund és Myrhol a Löwenben, Tvedten a Valladolidban szívja magába a BL levegőjét, rajtuk kívül a korábban Zágrábban Gál Gyula cseréjeként játszó Frank Löke (Heidi Löke bátyja) emelhető ki. De már az ajtón kopogtat az új generáció is: a mindössze 21 éves Hansen és a valladolidi Rambo már nagy öregnek számít a mindössze 17 éves és óriási tehetségnek tartott Eivind Tangen mellett. Önbizalomból nincs hiány norvég oldalon, ezt bizonyítja Erlend Mamelund nyilatkozata a szombati mérkőzést illetően: - A magyarok elleni találkozón arra számítunk, amit szokásosan az európai csapatoktól elvárhatunk. Emiatt úgy gondolom, könnyebb lesz számunkra, mint az ismeretlen japánok elleni volt.

Férfi világbajnokság, B-csoport, 2. forduló:
16:30 MAGYARORSZÁG-NORVÉGIA - online a kézi.hu-n
Norrköping, játékvezetők: Geipel, Helbig (németek).

A magyar válogatott Norvégia elleni örökmérlege:
17 győzelem, 1 döntetlen, 6 vereség

Norvégia eredményei a korábbi világbajnokságokon:
1958: 6. hely, 1961: 7. hely, 1993: 13. hely, 1997: 12. hely, 1999: 13. hely, 2001: 14. hely, 2005: 7. hely, 2007: 13. hely, 2009: 9. hely.

A magyar válogatott kerete a világbajnokságra:
Kapusok: Fazekas Nándor (MKB-Veszprém), Mikler Roland (Pick-Szeged)
Jobbszélsők: Gulyás Péter (MKB-Veszprém), Iváncsik Tamás (MKB-Veszprém), Harsányi Gergely (Tatabánya-Carbonex)
Jobbátlövők: Mocsai Tamás (Flensburg), Nagy Kornél (MKB-Veszprém)
Irányítók: Császár Gábor (MKB-Veszprém), Lékai Máté (Pick-Szeged)
Beállók: Gál Gyula (CO Zagreb), Schuch Timuzsin (Constanta), Zubai Szabolcs (Pick-Szeged)
Balátlövők: Ilyés Ferenc (Lemgo), Katzirz Dávid (Pick-Szeged)
Balszélsők: Iváncsik Gergő (MKB-Veszprém), Törő Szabolcs (Pick-Szeged)
Tartalék (Svédországban): Ancsin Gábor (Friesenheim)
Tervezett csere:
Carlos Pérez (MKB-Veszprém)

Tartalékok:
Tatai Péter (Pick-Szeged), Liszkai Szilveszter (MKB-Veszprém), Vadkerti Attila (Pick-Szeged)

Szövetségi kapitány: Mocsai Lajos
Edző: Juhász István
Orvos: dr. Erdélyi Gábor, dr. Seres Zoltán
Fizioterapeuta: Szikra-Mezey Csaba
Masszőr: Tímár Csaba
Csapatvezető: Vass Sándor (a vb első szakasza), Nemcsik Balázs (a vb 2. szakasza)

A norvég válogatott kerete:
Kapusok: Steinar Ege (Köbenhavn), Ole Erevik (Kolding)
Mezőnyjátékosok: Frank Löke (Nettelstedt), Kjetil Strand (Viking Stavanger), Lars Erik Björnsen (Holstebro), Bjarte Myrhol (Löwen), Börge Lund (Löwen), Havard Tvedten (Valladolid), Erlend Mamelund (Haslum), Christoffer Rambo (Valladolid), Espen Lie Hansen (Drammen), Kristian Kjelling (Aalborg), Vegard Samdahl (Wisla Plock), Thomas Skoglund (Holstebro), Einar Sand Koren (Haslum), Eivind Tangen (Fyllingen)
Szövetségi kapitány: Robert Hedin

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés